|
|||||
 |
kronológiák | » kisebbségtörténeti kronológia | |||||||||||||||||||||||
 |
|
||||||||||||||||||||||||
| találatszám: 44 találat | lapozás: 1-30 | 31-44 | ||||||||||||||||||||||||
|
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| észrevételeim vannak  | kinyomtatom | könyvjelzõzöm |
Névmutató: Csibi István 2008. február 8.Üzenetben kaptak halálos fenyegetést a székely tanács vezetői. „Te szaros bozgor, ha nem fejezed be azonnal a referendumot, a jég alatt találnak meg, a hídnál” – kapott román nyelvű üzenetet Czirják Károly, a Maroshévízi Székely Tanács elnöke, illetve Csibi István, a szervezet titkára. Az eset január közepén történt, a január 2–31. között zajlott referendum idején, amikor Székelyföld autonómiájáról kérdezték a Hargita megyei kisváros lakóit. Ezután még két fenyegető üzenet érkezett. „Hetekkel ezelőtt érkeztek az üzenetek, de nem hoztuk nyilvánosságra őket, hogy ne ijesszük el a népszavazásban részt vevő biztosokat” – mondta a Krónikának Czirják Károly. Nem tettek feljelentést. Gheorghe Filip, a megyei rendőrség szóvivője elmondta, minden fenyegetőzést jelenteni kell, függetlenül attól, hogy ismeretlen telefonszámról érkezett. Mint mondta, a rendőrségnek megvannak az eszközei, hogy kiderítse a küldő kilétét. /Jánossy Alíz: Megfenyegetett „bozgorok”. = Krónika (Kolozsvár), febr. 8./2008. február 22.A suceavai törvényszék február 21-én kihirdetett ítéletében felmentette a korrupciós bűncselekmények és a szervezett bűnözés vádja alól Csibi Istvánt és hat bűntársát. A csíkszeredai üzletember ellen 2004-ben indított bűnvádi eljárást a korrupcióellenes ügyosztály, amely szerint Csibi éveken keresztül megvesztegette a Hargita megyei rendőrség, ügyészség és pénzügyőrség vezetőit, akik a kapott összegek és javak fejében szemet hunytak a Neptun-cégcsoport törvénytelenségei fölött. A nyomozati anyag keretében eredetileg az időközben elhunyt Nicolae Bleoju megyei főügyész és tíz rendőr ellen is vádat emeltek, ügyiratukat azonban később leválasztották a korrupciós dossziéról. A Hargita megyei pénzügyőrség ezúttal felmentett két egykori vezetőjéről, Moise Fluerasról és Stefan Goguról az ügyészek feltárták, összesen 400 ezer lej értékben fogadtak el kenőpénzt Csibitől. Ennek ellenére a suceavai törvényszék bűncselekmény hiányában mentette fel a Neptun-csoport tagjait a korrupció és a maffia típusú bűnszervezet működtetésének vádja alól. A törvényszék napirendjén ezenkívül öt másik Csibi-dosszié szerepel, az egyikben erőszakos fogva tartásért az üzletembert nem jogerősen hét év szabadságvesztéssel sújtották. /Felmentették Csibit. = Krónika (Kolozsvár), febr. 22./2008. február 22.Teljesen más megvilágításba helyezi a Csibi István által Csíkszeredában meghonosított terror kialakulásának és fenntartásának fejlődéstörténetét a Hargita megyei rendőr-főkapitány rovott múltjának felderítése. Csibi első, 2004-es őrizetbe vételét és részleges bukását eredményező tényfeltáró újságcikkek a kívülállóban elsősorban azt a kérdést vetették fel: miként lehetséges, hogy egy helyi kiskirály éveken keresztül annyi pénzt sikkaszt, embert ver(et), törvénytelenséget követ el?A Kommunizmus Bűntetteit Feltáró Intézet Radu Moldovan hargitai rendőrparancsnok elleni, tanúvallomásokon alapuló feljelentése választ ad a Csibi-dilemmára: uralkodása törvényszerű volt. Gaztetteiről az áldozatok sokáig nem tehettek panaszt azoknál a csíkszeredai rendőröknél, akik közismerten falaztak a maffiózónak, bűncselekményeit eltussolták. Érthető, miért ódzkodnak sokan ma is tanúskodni, amikor azt látják: 2008-ban olyan főrendőr irányíthatja a megyei kapitányságot, aki a nyolcvanas években milicistaként kiskorúakat kínzott, brutálisan verte a polgárokat. A hargitai helyzet annál súlyosabb, hogy ezt az önkényuralmi állapotot a Belügyminisztérium vezetői nyilvánvaló szándékossággal tartják fenn, elképzelhetetlen ugyanis, hogy az országos rendőr-főkapitányság személyzetisei ne ismernék Moldovan múltbeli tévelygéseit. /Rostás Szabolcs: Egyenruhás csibik. = Krónika (Kolozsvár), febr. 22./2008. május 26.Zsákhegyi Magyar Hősök Temetője – ez állt hajdan, Maroshévízen a temetőbejárathoz állított székely kapun, emlékeztetve a belépőt, hősi halottak nyughelyén jár. Az első világháborúban 1916 és 1918 között elhunyt katonák nyugodtak itt. 1949-ig példásan gondozták a sírokat, akkor azonban a helyi tanács megtiltotta, hogy a magyarság megemlékezzen hőseiről. A sírokat belepte a gaz. Több hősi halott sírjára rátemetkeztek. 1995-ben kitakarították a hősök temetőjét, kopjafát, keresztet állítottak, egy év múlva 1100 facsemetét ültettek a temetőkertben. A fenyőknek már nyoma sincs, a sírok újra gazdátlanok lettek. Czirják Károly helytörténész és Csibi István most hetvenkét keresztet állíttatott saját pénzből és adakozók jóvoltából, az 1914-ben született Siklódi Ferenc pedig cserefa-emlékműbe faragta: „Az első világháború magyar hőseinek emlékére. ” Május 25-én megáldották az új kereszteket és emlékművet. Dr. Garda Dezső és Rokaly József történészként emlékezett meg az első világháború borzalmairól, és az összegyűltekkel együtt remélték, e sírok nem válnak újra gyommal benőtt, jeltelen földdé. /Balázs Katalin: Maroshévíz. Keresztállítás a magyar hősöknek. = Hargita Népe (Csíkszereda), máj. 26./2008. június 25.Rendőrségi feljelentést tett bántalmazás miatt Szondy Zoltán csíkszeredai városi tanácsos, a Magyar Polgári Párt Hargita megyei alelnöke Fábián László csíkszentsimoni RMDSZ-s polgármester ellen. A panaszt Szondy azért tette, mert Fábiánnal egy csíkszeredai bárban szóváltásba keveredett, a polgármester megpróbált Szondyba rúgni, mire utóbbi önvédelemből orrba verte az elöljárót. Fábián azt állította, hogy Szondy Csibi István pénzéből él. /Horváth István: Verekedő csíki politikusok. = Új Magyar Szó (Bukarest), jún. 25./2008. június 26.Szondy Zoltán újságíró elmondta, hogyan történt az összetűzése Fábián László, Csíkszentsimon újraválasztott polgármesterével. Fény derül arra is, hogy Borboly Csaba, Hargita megye tanácsának frissen beiktatott elnöke, valamint a polgármester hazug emberek. Szondy Zoltán barátjával beült egy bárba meginni egy sört. Megjelent Fábián László polgármester, kötekedő hangon elmondta, hogy ő hetvenvalahány százalékkal nyerte a választást falujában, de ő olyan, mint Krisztus, mert „megbocsát” Szondynk, mire az újságíró a kezét nyújtotta. Összeszólalkoztak, a polgármester önuralmát veszítve s ordítani kezdte, hogy Szondy Csibi István pénzéből él, maffiózó. Ez a vád rosszul esett Szondynak, elküldte a polgármestert melegebb éghajlatra. Erre a polgármester belerúgott, ő meg az arcára vágott, ezzel a verekedés végetért. Szondy tárcsázta a 112-es gyorsszámot. Pár perc múlva a polgármester Borboly Csabát, a megyei tanács elnökét hívta, elmondva neki, hogy megverték. Borboly Csaba nem nézett utána a valós tényállásnak, hanem kiadott egy politikai nyilatkozatot és három SMS-t küldött szét, helyesírási hibákkal:15. 33: Ertesuleseink szerint alig 5 perccel ezelott a csikszeredai Daradics barba Szondy Zoltan MPP alelnok brutalisan orba verte Fabian Laszlo, Csikszentsimoni polgarmestert. 17. 41: A polgarmester ur orcsontja eltorott. Orvosi megyei korhazba megfigyeles alat tartjak meg. 21. 38: A 2meter 120 kg hokista Fabian Laszlo, SztSimon polgarmestere vita soran turte, hogy a 170cm, 60 kg Szondi Zoltan a szeredai MPP elnok, ugy usse meg, hogy az orrat eltorte, s nem utott vissza. Ez a Szovetseg-MPP viszony. A sajtó RMDSZ-befolyás alatt álló része átvette és leadta a hazugságot: Szondy Zoltán vadul rátámad egy ártatlan, két méter magas polgármesterre, az áldozat nem ütött vissza. Szondy feljelentést tett a rendőrségen, a polgármester megrúgta, a rúgás 7–9 napon belül gyógyuló zúzódásokat okozott, ezt törvényszéki orvosi bizonylat igazolja. Szondy Borboly Csabától elvárja, kérjen tőle nyilvánosan elnézést. /Szondy Zoltán: Pár sor egy balegyenesről. = Hargita Népe (Csíkszereda), jún. 26./2008. október 24.Az elmúlt években sorra szűntek meg a román lapok magyar nyelvű tükörkiadásai. Erre a sorsra jutott a Maros megyei Központ című hetilap is. Két évnyi megjelenés után, október 24-től az újságos standokon már a Maros megyei Központ című magyar nyelvű napilap, a Punctul román lap magyar nyelvű társa sem lesz kapható. Tulajdonosai anyagi okokra hivatkozva nem kívánják tovább folytatni a megjelentetését. Az egyik tulajdonos, Marius Libeg az utolsó évben hét újságírót foglalkoztatott. Magyar nyelvű tükörkiadása a Ziua napilapnak is volt. Négy éve A NAP néven Csíkszeredában is beindult egy ilyen regionális napilap, amelyet Hargita megyén kívül Kovászna megyéből is tudósítottak a munkatársak. Szerkesztősége az elhíresült Csibi István üzletember egyik csíkszeredai ingatlanjában, a hajdani Transzilván Figyelő hetilap egykori székházában volt. Annak ellenére, hogy rövid időn belül már 3500-as példányszámban nyomtatták, a napilap alig több mint két hónapig működött, az akkor szélnek eresztett szerkesztőség tagjai a mai napig nem kapták meg bérüket. Az 1998 és 2001 között sepsiszentgyörgyi székhellyel működő Háromszéki Figyelő lap a Monitorul hálózathoz tartozott. A hetilapként indult, majd napilappá alakult újság párhuzamosan működött a Monitorul de Covasna nevű román nyelvű testvérével, és a két szerkesztőség kezdetben egy épületben is tevékenykedett. A magyar nyelvű lap egy ideig népszerű volt Háromszéken, átlag ötezres példányszámban sikerült értékesíteni, majd egyik napról a másikra eltűnt a standokról. /Megszűnt a Központ lap. = Új Magyar Szó (Bukarest), okt. 24./2008. október 29.Felmentette a táblabíróság Csibi Istvánt a megvesztegetés és szervezett bűnbanda létrehozásának vádja alól. A maffia típusú leszámolásai és erőszakos bűncselekményei miatt korábban nem jogerősen börtönbüntetésre ítélt csíkszeredai vállalkozó védőügyvédje elmondta, a nem végleges ítélet szerint „nem léteznek” azok a bűncselekmények, amelyekkel Csibit és hat bűntársát vádolta a korrupcióellenes ügyészség. /Csibit felmentették a megvesztegetés vádja alól. = Krónika (Kolozsvár), okt. 29./2011. április 5.Felmentette Csibi Istvánt a kolozsvári törvényszékHat év leforgása alatt egymásnak homlokegyenest ellentmondó ítéletet hozott Csibi István egyik legtöbbet emlegetett büntetõperében a Kolozs Megyei Törvényszék - tájékoztat a kronika.ro. Miközben a kincses város igazságszolgáltatási fóruma 2005-ben még öt év szabadságvesztést szabott ki emberölési kísérlet jogcímén a csíkszeredai üzletemberre, mivel több mint tíz évvel ezelõtt baseballütõvel súlyosan bántalmazta volt személyi titkárát, a napokban kihirdetett határozatában a törvényszék felmentette a vád alól Csibit. A Kolozs Megyei Törvényszék 2005 áprilisában bûnösnek találta Csibi Istvánt az emberölési kísérlet vádjában, és emiatt öt év börtönbüntetéssel sújtotta, valamint 50 millió régi lejes erkölcsi kártérítés kifizetésére kötelezte. Késõbb a Szucsáva Megyei Ítélõtábla három év hét hónapra enyhítette a börtönbüntetést, 2008-ban pedig - Csibi kérésére - a legfelsõbb bíróság visszaküldte Kolozsvárra a dossziét a per újratárgyalása végett. Azóta tavaly szeptemberig folyamatos halogatás jellemezte az ügyet a Kolozs Megyei Törvényszéken. Március 31-én kihirdetett ítéletében a törvényszék a vád jogi besorolását emberölési kísérletrõl testi sértésre változtatta, egyúttal elrendelte a Csibi elleni bûnvádi per beszüntetését. Felháborít a döntés, hiszen egy veszélyes bûnözõt ment fel a súlyos vád alól, ráadásul ugyanaz a törvényszék másodjára teljesen más ítéletet hoz ugyanabban a perben - kommentálta az ítéletet a Krónikának a sértett, Magyari Tibor, aki az ügyészséghez hasonlóan fellebbezni készül az ügyben. Paprika Rádió Erdély.ma 2014. július 2.HírsalátaKOLOZSVÁR KÉRI A MÁTYÁS-HÁZAT. Átvenné Mátyás király szülőházát a képzőművészeti egyetemtől a kolozsvári önkormányzat, az épülettel az idegenforgalmi kínálatot bővítené a 2021-es Európa kulturális fővárosa címre pályázó városvezetés. Mátyás király szülőháza Kolozsvár legrégebbi emeletes háza, az 1440-es években Méhffi Jakab jómódú szőlősgazda tulajdonában állt, rendszerint nála szállt meg Szilágyi Erzsébet. 1443. február 23-án – az emléktábla felirata szerint március 27-én – itt született Hunyadi Mátyás. BÖRTÖNBE SZÁLLÍTOTTÁK CSIBI ISTVÁNT. Büntetése végrehajtása érdekében előállította és a csíkszeredai börtönbe szállította hétfőn a rendőrség a jogerősen szabadságvesztésre ítélt Csibi István üzletembert. A több mint egy évtizeddel ezelőtt a hargitai megyeszékhelyt és környékét rettegésben tartó vállalkozót június 26-án kihirdetett végleges ítéletében hat év tíz hónap szabadságvesztéssel sújtotta a bákói táblabíróság erőszakos fogva tartás miatt. (ÚMSZ) KISEMBEREK KIS PÉNZE SEGÍTI AZ ORSZÁGOT. Romániában a legjelentősebb befektetők nem a nagyvállalatok vagy nemzetközi pénzcsoportok, hanem a külföldön dolgozó egyszerű munkások. Ezek tavaly 3,5 milliárd eurót küldtek haza, míg jelentős nemzetközi befektetők mindössze 2,7 milliárd eurót szántak a román gazdaságra. Igaz, ez utóbbi összeg is 27 százalékkal magasabb, mint 2012-ben. A legtöbb pénzt az Olaszországban munkát vállalók juttattak haza, őket a németországiak követik, harmadik az USA-ba boldogulásukat keresők hazajuttatott pénze. (Jurnalul Naţional) DRÁGULHAT ARATÁS ELŐTT AZ ÜZEMANYAG. Egy hete ugrott meg az olaj hordónként számított világpiaci ára, és noha ennek hatása általában egy hónappal később érezhető a kutaknál, bizonyos romániai töltőállomásoknál máris 5 banival nőtt a gázolaj ára, elérve a 6,41 lejes (kb. 1,45 euró) szintet. Az olaj jelenleg 115 dolláros világpiaci árát az iraki kormányerők és a szunnita felkelők közötti összecsapások befolyásolják: a lázadók Irak legfontosabb és legnagyobb kőolaj-finomítóját, a baiji-it vennék be, ezért annak működése már leállt, a külföldi munkásokat pedig már evakuálták. A helyi benzinkutaknál óriási sorok alakultak ki, és az eladást is racionalizálták. (7határ) SZAKKOLLÉGIUM KIVÁLÓ KÉPESSÉGŰ HALLGATÓKNAK. Mától lehet beiratkozni a BBTE Szakkollégium által meghirdetett felvételire. A 2013-ban létrehozott BBTE Szakkollégium az egyetem szerkezetének újszerű tehetséggondozási formája, amely a BBTE valamennyi karának kiemelkedő képességű hallgatóit olyan szakmai környezetbe tömöríti, ahol az egyetemi tanév során a felsőoktatási intézmény által biztosított kedvezményekben részesülhetnek. A BBTE multikulturális szerkezetét tükröző Szakkollégium a BBTE legtehetségesebb hallgatóit igyekszik bevonni, a jövő kutatóit és egyetemi oktatóit a szakkollégisták soraiból szeretné kiválasztani – áll a BBTE Magyar Tagozatának közleményében. A 2014–2015-ös egyetemi tanévre a BBTE 75 helyet biztosít a kiváló képességű hallgatók számára. Jelentkezni július 9-ig lehet. (Paprika Rádió), Háromszék (Sepsiszentgyörgy) 2017. március 20.Pálya- és munkatársai emlékeztek a 90 éve született Fodor Sándorra KolozsváronKerekasztal-beszélgetéssel zárult a Fodor Sándor Emlékkonferencia Kolozsváron. Míg a szombat délelőtti és délutáni előadások tudományos szempontból foglalkoztak az írói életművel, addig a Magyarország Kolozsvári Főkonzulátusának rendezvénytermében megszervezett esti beszélgetésen elhangzott anekdotákból az irodalmi életet apafiguraként szervező, joviális Fodor úr, illetve Sanyi bácsi rajzolódott ki. Bár különböző generációkat képviseltek, az asztal körül ülők mindannyian személyesen ismerték a 90 éve született és 5 éve elhunyt Fodor Sándort. A beszélgetést moderáló Vallasek Júlia kifogásolta az „emlékkonferencia” megnevezést, Fodor Sándor szerinte nem olyan szerző, aki leporolásra, felidézésre szorulna, könyvei ott vannak a polcokon és hétköznapi helyzetekben is szoktak idézni tőle. Abban az értelemben mégis emlékkonferencia volt a szombat esti, hogy a jelenlévők saját emlékeiket idézték fel Fodor Sándorról, aki a beszélgetés második felében maga kérdezett – Vallasek Júlia által válogatott és felolvasott szövegein keresztül – a beszélgetés résztvevőitől. Vallasek Júlia egyetemi docens, műfordító elmesélte, hogy fiatal egyetemi hallgatóként hetente járt Fodor Sándorhoz fordítást tanulni. „A legnehezebb az a bemelegítő gyakorlat volt, felütötte a nagyapám regényét, a Varázsvessző lovagját (Dáné Tibor regénye, szerk. megj.) és egy bekezdésnyi magyarul írott szöveget kellett magyar nyelvre lefordítani úgy, hogy a stílusát, a hangulatát megőrizzük, de a lehető legkevesebb szó maradjon ugyanaz ” – mesélte Vallasek Júlia. A „gumirádlis velocipéder-pálya” kifejezésnél adta fel, lefordításával azóta is tartozik Fodor Sándornak, vallotta be. Emberségesen viselkedni bármilyen körülmények között A találkozások felelevenítését Gálfalvi Zsolt irodalomtörténész folytatta, aki Fodor Sándor első könyve, az 1954-ben megjelentFehérfenyő kapcsán szervezett író-olvasó találkozóról számolt be. A tartományi művelődési igazgatóság utasítására ellátogattak egy kolozsvári üzembe, hogy a dolgozókkal beszélgessenek a könyvről. Csak a munkaidő lejártával, a zárt üzemkapuk előtt közölték a munkásokkal a feletteseik, hogy „művelődés” lesz, mire ők felháborodtak és követelték, hogy nyissák ki az ajtókat. Fodor és Gálfalvi melléjük állt, és azt mondta az üzemvezetőknek, hogy amennyiben nem nyitják ki az ajtókat, ők is hazamennek. Végül kinyitották az ajtókat és sokkal kevesebben mentek ki rajta, mint ahányan eredetileg készültek, idézte fel Gálfalvi Zsolt. „A legszigorúbb körülmények, az állandó látszateredményekre való törekvés és az erőszakhoz való hozzászokás és hozzászoktatás légkörében is lehet emberségesen, okosan és értelmesen viselkedni” – tette hozzá. „Az ifjúságnak mindent meg kell bocsátani” „Nehezen kezelhető, harcias társaság voltunk” – folytatta Gálfalvi György, saját ’60-as évek elején indult írógenerációjára, a második Forrás-nemzedékre utalva. „De Fodor Sándor olyan tanácsokat adott nekünk, amelyeket szívesen hallgattunk” – mondta, majd hozzátette, hogy a maga részéről nehezen fogadott el tanácsot, főleg, ha úgy érezte, hogy szelídíteni akarják. Fodor Sándor tanácsai ugrásra kész segítőkészséggel párosultak: Gálfalvi György elmesélte, hogy kezdő szerzőként bement a Napsugár szerkesztőségébe, hátha valaki legépelné a szövegét. Mivel a gépírónő foglalt volt, Fodor Sándor maga gépelte le a kezdő tollforgató szövegét, közben pedig szerkesztői tanácsokat is adott neki, és ez később is többször megismétlődött. Hasonló viszonyról számolt be Sántha Attila költő, irodalomkritikus abból az időszakból, amikor Fodor Sándort kérték fel a frissen megalakult Erdélyi Magyar Írók Ligája elnökének, ő maga pedig ügyvezetőként dolgozott az írószervezetnél. Sokan meglepődhettek azon – mondta –, hogy Fodor úr vallásos emberként az egyáltalán nem visszafogott, szabadszájú, Tempfli József egykori nagyváradi megyéspüspök által az ifjúság megrontásával vádolt társaság élére állt. Sántha szerint Fodor Sándor alapelve volt, hogy az ifjúságnak mindent meg kell bocsátani és mikor megkérdezték tőle, hogy miért vállalta a szimbolikus vezető szerepét, azt válaszolta, hogy az istenkáromlásnak tűnő szabadszájúság egyfajta istenkeresést takar. A bizalom ereje Molnár Vilmos, a Székelyföld szerkesztője arról beszélt, hogy a csíksomlyói származású Fodor Sándor gyakran bejárt az 1997-ben alapított folyóirat szerkesztőségébe. Egy ilyen alkalommal szóba került a maffiózó hírében álló Csibi István, akit történetesen gyerekkora óta ismert. „Elment hozzá és egy óra múlva jött vissza, hogy na, megkérdeztem, hogy maffiózó vagy-e vagy nem, hogy kerested azt a sok pénzt? És ő pedig megmondta, hogy garast garasra téve kuporgatta össze” – idézte fel Molnár Vilmos, aki egyéletútinterjúra készülve, a Fodor-életművet végigolvasva jött rá, hogy ez nem naivitás volt az író részéről, hanem bizalom. Olyan bizalom, aminek hiányáról Fodor A merénylő című novellájában ír: egy ember éjszakánként titokban belopakodik az emberek kertjébe, és segít nekik, de a bizalmatlan emberek nem hiszik el, hogy valaki önszántából segíthet másokon, ezért őrültek házában végzi az illető. A bizalom visszatérő motívum Fodor Sándor írásaiban, az lehetett a célja, hogy megmutassa: lehetne így is, véli Molnár Vilmos. Ehhez kapcsolódó történetet idézett fel Sántha Attila is: 1956-ban kibontakozott egy vita annak kapcsán, hogy Nagy István író számon kérte a szocialista realizmus jegyeit a fiatal írókon. Erre válaszolta Fodor Sándor, hogy a szocialista realizmus nem a képekben, nem a szavakban kell megjelenjen, nem kell kimondani, és tulajdonképpen nem is szocialista realizmus kell legyen, hanem egyfajta humanizmus” – magyarázta Sántha Attila, majd hozzátette, ennek a kijelentésnek komoly következményei is lehettek volna akkoriban, de mivel felvállalta és ilyen pozitívan mondta el, a cenzort is meggyőzte. „Tudott kemény lenni” Jámborsága ellenére tudott kemény lenni, ez érződött az írásaiból, a magatartásából, idézte fel Gálfalvi György. Példaként elmesélte azt az esetet, amikor 36 magyar író tiltakozott Ion Lăncrănjan Cuvânt despre Transilvania című könyve ellen annak magyarellenes tartalma miatt és Kányádi Sándor nem akarta aláírni a Ceaușescu-nak címzett beadványt, mert túl jámbornak találta. Választ a beadványra nem kaptak, de az, hogy nem vonták őket felelősségre, Gálfalvi György szerint annak volt köszönhető, hogy Fodor Sándor keményen leintette Kányádit és ragaszkodott az óvatos megfogalmazáshoz. Fodor Sándor publicisztikája sem volt konlfiktusmentes, idézte fel Gálfalvi Zsolt, aki szerkesztőként foglalkozott ezekkel a szövegekkel. Bár Fodor eleinte ódzkodott a politizálástól, éppen ezt tette, mikor közéleti kérdésekről írt. Gálfalvi Zsolt a csángókérdésről szóló írásait emelte ki, amelyekben hívő katolikusként felvállalta a konfliktust a római katolikus egyház bizonyos képviselőivel, akik nem támogatták, hogy a csángók magyar nyelvű misét hallgathassanak. Fodor Sándor publicisztikájából két kötet is megjelent Levelek hazulról haza, illetve Hány nyelven szól az ördög címmel. A Fodor Sándor Emlékkonferencián elhangzott előadások tanulmány-változatát és a kerekasztal-beszélgetés átiratát a továbbiakban kötetben teszi közzé a szervező Erdélyi Magyar Írók Ligája. Zs. E. Maszol.ro 2017. március 20.Fodor Sándor és „a szerénység ereje”„Nem nézte el a világnak azt, amilyen, de megpróbálta úgy megközelíteni, hogy az emberség kerüljön ki győztesen. A szelídség ereje volt az övé" – így jellemezte Fodor Sándort Gálfalvi Zsolt irodalomtörténész azon a szombat esti kolozsvári kerekasztal-beszélgetésen, melyen az öt éve elhunyt író-műfordítóra emlékeztek kortársai, tanítványai. Az Erdélyi Magyar írók Ligája (EMIL) – melynek Fodor volt az első elnöke – egész napos konferenciát szervezett, melyen felidézték alakját, munkásságát, annak újraértékelését, életműve súlypontjainak újragondolását is megkísérelték az előadók. Míg napközben tudományos szempontból vizsgálták életművét, a Magyarország főkonzulátusának rendezvénytermében tartott esti beszélgetésen – melyen az író özvegye és leánya is jelen volt – a személyes emlékeké volt a főszerep. Karácsonyi Zsolt EMIL-elnök köszöntője után Vallasek Júlia egyetemi docens a beszélgetés moderátorként arra hívta fel a figyelmet, hogy Fodor Sándor szellemisége ma is jelen van közöttünk. Gálfalvi Zsolt irodalomtörténész rámutatott: azt a nemzedéket, melyhez Fodor Sándor tartozott, nem szabad elfelejteni, és mostoha körülmények között is születhet élő, eleven irodalom, mely gazdagíthat, segíthet élni, elviselni az újabb zord időket. Az író kortársaként személyes élményét osztotta meg a jelenlévőkkel. 1954-ben, amikor Fodor első kötete megjelent, egy nagyüzemben mutatták volna be, de kiderült, a vezetőség a munkaidő lejárta után kötelezné a haza készülő munkásokat az irodalmi eseten való részvételre, akik okkal zúgolódtak emiatt. Fodor Sándor kérte végül, hogy engedjék haza őket, és a gesztus hatására jóval többen maradtak, mind tervezték. „Ebben a meghiúsult irodalmi estben benne volt az, hogy lehet emberségesen, okosan viselkedni a legnehezebb helyzetben, erőszak esetén is" – jelentette ki Gálfalvi Zsolt. Gálfalvi György irodalomkritikus a második Forrás-generáció tagjaként emlékezett a nála idősebb íróra, kifejtve, lázadó fiatalokként semmibe vették az idősebbek javaslatait, Fodor Sándor volt az egyetlen, aki a lelkükhöz tudott szólni, akinek a tanácsait meg is fogadták. Az író segítőkészségét illusztrálandó elmesélte, hogy kezdő kritikusként nem tudva írógépen írni, Fodor Sándor kérte, hasson oda, hogy a beírónő gépelje be a cikkét, de az író maga ajánlkozott a feladatra, amit utána többször is megismételt. „Néhány évig nekem Fodor Sándor volt a gépírónőm" – fogalmazott Gálfalvi György, annak fiatalok iránti gondoskodását hangsúlyozva. Molnár Vilmos író, a Székelyföld szerkesztője Fodor emberekbe vetett bizalmát emelte ki, elmondva: miközben a sajtó tele volt Csibi István csíkszeredai vállalkozó – akit Fodor árvaházi gyerekként ismert meg – törvénytelenségeivel, az író képes volt arra, hogy személyesen megkérdezze tőle, honnan van a hatalmas vagyona, és elhitte a választ, miszerint „garast garasra rakosgatva" gyűjtötte. Novelláinak, műveinek jó része is a bizalomról, vagy a bizalom hiányáról szól, mutatott rá. Sántha Attila irodalomkritikus, aki az EMIL ügyvezető elnökeként dolgozott együtt az írószervezetet vezető Fodorral, elmondta, sokakat meglepett, hogy a vallásos író miért vállalta el a feladatot, hiszen „a társaság nem a visszafogottságáról volt híres", Tempfli József egykori nagyváradi megyéspüspök egyenesen azzal vádolta őket, hogy műveikkel megrontják az ifjúságot. Fodor Sándor ellenben úgy vélte, hogy „ez a fajta szabadszájúság is egyfajta istenkeresés", mondta Sántha Attila. Bár a jelenlévők Csipike írójának emberségét, empátiáját, gondoskodását, emberekbe vetett bizalmát hangsúlyozták, rámutattak arra is, hogy „a jámbor Fodor Sándor” tudott kemény is lenni, ez volt jámborságának a fedezete. Erre A hétben több mint egy évtizedig közölt publicisztikai írásai a bizonyítékok, mesélte az őt erre felkérő Gálfalvi Zsolt, aki szerint „végig írta a harcos publicisztikát, miközben hadakozott az ellen, hogy ő politizál". Rámutatott, Fodor Sándor mindig próbálta értelmes, okos szívvel elősegíteni az emberek megértését, és másoknak is fogódzókat adott ehhez. Pap Melinda Szabadság (Kolozsvár), 2017. november 12.Temetőrongálás, vandalizmus, erőszakos cselekedetek – betelt a pohárEgy népes, Maroshévízen az utóbbi időben megtelepedett csoport által elkövetett szabályszegésekre, kihágásokra hívják fel a helyi önkormányzat figyelmét lakossági petícióval. Fellépést sürgetnek a közbiztonság érdekében, tüntetést szerveznek. Három nap alatt több mint kétszázan jelezték, románok és magyarok egyaránt, hogy egyetértenek az interneten közzétett petíció tartalmával, illetve további aláírások gyűlnek a városban terjesztett ívekre is. Jelzik, türelmük fogytán, és azt kérik Platon Stelu polgármestertől, hogy tegyen lépéseket a lakosság biztonsága érdekében. A maroshévízi városháza előtt tüntetést szerveznek november 16-án délután egy órától. A temetőrongálás volt az utolsó csepp Az aláírásgyűjtés és tüntetés kezdeményezője Csibi István, aki lényegében magánszemélyként „keveredett bele” a sokakat felháborító ügybe. Halottak napja után fényképeket osztott meg a Facebookon a Bajkó-pataki katolikus temetőről, amelyen jól látható: valakik számos sírhelyen összetörték a mécseseket, szétdobálták a virágokat. A fotók gyorsan terjedtek, számos felháborodott hozzászólás érkezett. A rongálásért a temető szomszédságában, a völgyben élő cigánytelep lakóit teszik felelőssé a hozzászólók. Igencsak felbolydult a hévízi közvélemény, voltak, akik a tavasszal, Gyergyószentmiklóson történteket idézték. Csibi István szerint valószínűleg azért keltettek nagyobb indulatokat a most közzétett fotók, mert halottak napja környékén mindenkit érzékenyen érintenek a temetőket érintő ügyek. Ugyanis nem ez volt az első ilyen rongálás. Rendszeresen előfordul ilyesmi már évek óta. – Amikor az alumíniumnak ment fel az ára, akkor lelopták az abból készült névtáblákat. Amikor a vasért adtak pénzt, akkor kiszedték a földből a kereszteket. De olyan is van, hogy csak rosszindulatból rongálnak, széttörnek vázákat, szétszórják a virágokat – mondta a helyszínen egy hévízi lakos. Az utóbbi időben pedig a ravatalozó kápolna is célpont lett, több alkalommal is bezúzták az ablakát. Általában olyankor, amikor temetési szertartásra készültek. Volt, hogy virrasztás alatt dobtak követ az épületbe a gyászolók közé – mesélték, hozzátéve, hogy temetőpásztor nincs, ugyanis felmondott, mert őt is megfenyegették. De nem csak a temetőnél történnek a hévízi közösséget zavaró esetek, az emberek lopásokat, vandalizmust, erőszakos cselekedeteket, hangoskodásokat sorolnak. Gyermekeket, időseket bántalmaznak. Ezeket felsorolják a polgármesteri hivatalnak címzett petícióban is, és azt követelik, hogy a hatóságok tegyenek intézkedéseket a maroshévízi lakosság biztonsága érdekében. Gergely Imre / Székelyhon.ro 2017. november 24.Felújította és ismét bemutatja egyik legfontosabb előadását a Hargita Nemzeti Székely Népi EgyüttesA Hargita Nemzeti Székely Népi Együttes egyik legfontosabb produkciója az Örökség, a csíkszeredai hivatásos néptáncegyüttes most felújította és jövő héten ismét bemutatja az előadást. Csík, Gyergyó és Gyimes táncait egy élettörténetre fűzve, élőzenei kísérettel adják elő. 2010-ben mutatta be a Hargita Nemzeti Székely Népi Együttes az Örökség című műsorát, a néptáncegyüttes közleményében az egyik legfontosabb és legszebb termékének nevezi ezt az előadást. Csibi Istvánné Siklódi Márika, 1902-ben-ben Gyergyóditróban született asszony élettörténete alapján a műsorban az élet jeles szakaszait, pillanatait – fiatalság, szerelem, gyermek születése, háború, halál – mutatják be, úgy, ahogy azok áthagyományozódtak nemzedékről nemzedékre. A történeteket Csík, Gyergyó és Gyimes táncaival mondják el, Györfi Erzsébet és András Orsolya énekesek dalaira felfűzve. A jövő heti előadások Mihó Attila és zenésztársai élőzenés kíséretével zajlanak. A műsor zenéje Bartók Béla és Kodály Zoltán huszadik század eleji gyűjtéseiből, valamint jelenkori gyűjtésekből származik. A megmaradás feltétele A Nemzeti Kulturális Alap támogatásával felújított műsor rendezője Varga Zoltán koreográfus, dramaturg és jelmeztervező pedig Lőrincz Beáta. Az előadásról pénteken sajtótájékoztatón Varga Zoltán azt mondta el, van néhány dolog, amit átformáltak, összességben viszont nem változtattak sokat az eredeti előadáson. Most aktuálisabb, mint bármikor, nemcsak a helyi, hanem az európai történésekre való tekintettel – emelte ki a rendező. – Mi lesz velünk tíz vagy húsz év múlva? Gyermekeinek, unokáink fel lesznek-e vértezve azzal az örökséggel, ami azt eredményezheti, hogy megmaradjunk azok, akik vagyunk? – tette fel a kérdéseket a rendező. Kiemelte, az előadás létrehozásában segítségükre voltak András Mihály, az együttes igazgatója és a táncosok is, akik máshol ritkán látott lelkesedéssel teszik a dolgukat. Lőrincz Beáta azt mondta, bukovinai székely származásúként kötelességének érzi a kodályi, bartóki örökség továbbadását. A dramaturg nagyon fontos és komoly üzenetnek tartja a műsort. Itt vagyunk, kaptunk valamit és amíg ennek a továbbadása működik, addig itt is fogunk maradni – hangsúlyozta. Három előadás jövő héten Az Örökség – Dalok és táncok Csík vármegyéből című előadást november 28-án, kedden este hét órától mutatja be a Városi Művelődési Házban a Hargita Nemzeti Székely Népi Együttes. A műsor megtekinthető továbbá november 29-én, szerdán este hét órától és november 30-án délután hat órától is. Jegyek péntektől kaphatók elővételeben a Városi Művelődési Ház jegypénztárában, diákoknak és nyugdíjasoknak 10, teljes áron pedig 15 lejért. R. Kiss Edit / Székelyhon.ro lapozás: 1-30 | 31-44
(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2024 Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék
|
|
||||||||
